Bemutatkozik a Megyei Jogú Városok Szövetsége

1. A szövetség megalakulása, a megalakulás körülményei, alapítók, a mai tagság

A szövetség az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban alakult meg 1990. december 19-én. Az alapító okiratot 16 megyei jogú város képviselője írta alá. Az alapszabály szerint a szövetség minden, a Magyar Országgyűlés által megyei jogú rangra emelt város a tagja lehet, mára mind a huszonhárom nagyváros élt is ezzel a jogával.

Jelenlegi székhelye:

  • Budapest /2014.12.11-től/

Előző székhelyek:

  • Kecskemét /1991.02.18-tól/
  • Székesfehérvár /1992.02.01-től/
  • Debrecen /1996.05.08-tól/
  • Miskolc /1999.02.03-tól/
  • Kaposvár /2000.10.13-tól/
  • Pécs /2002.11.30-tól/
  • Debrecen /2006.12.02-től/

2. A szövetség szervei

A Szövetség legfelsőbb szervezeti egysége a Közgyűlés, majd a választmány követi, amely a szövetség végrehajtó szerve. Tagjai: Elnök, Társelnök, az Ügyvezető Alelnök, valamint az állandó szakmai bizottságok elnökei. A Választmány szükség szerint, de legalább félévente ülést tart. A Választmány határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele megjelent. A Választmány döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A Választmány ülésein tanácskozási joggal részt vesz a Tiszteletbeli Elnök, a Jegyzői Kollégium elnöke, és a Főtitkár. A Közgyűlés 2014. december 12-én a Szövetség korábbi vezető tisztségviselői feladatát két önkormányzati ciklus alatt ellátó elnöknek Kósa Lajos országgyűlési képviselőnek tiszteletbeli elnöki megbízást szavazott meg.

3. Hogyan jelenik meg a tagönkormányzatok véleménye

A polgármesterek, alpolgármesterek a közgyűlésben és a bizottsági, kollégiumi munka során fejtik ki a véleményüket. A tagvárosok vezetése politikai szempontból nem "egyirányú", így a mindenkori kormányzattal szemben kialakulhatnak véleménykülönbségek, de ezeket a meglévő szövetségi keretek között egyeztetik, és a konszenzusos, a városok közös érdekeit megjelenítő álláspontot képviselik az erre feljogosított képviselők. A működés eredményessége az érdekszövetség szorosságától, hatékonyságától függ.

4. Hazai és nemzetközi kapcsolatok

A szövetség folyamatos feladatai közé tartozik a véleménynyilvánítás a megyei jogú városokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban, valamint az általános részvétel a jogalkotási, jogszabály-előkészítési munkában. Az MJVSZ állandó képviseletet lát el országos jelentőségű kérdésekben, illetve egyedi állami döntéseknél. A szövetség hatékony működéséhez elengedhetetlen a különböző típusú és szintű állami és társadalmi érdekképviseleti szervekkel, valamint a külföldi szervezetekkel való együttműködés. A nemzetközi kapcsolatok és tapasztalatcserék, a nemzetközi projektekben való részvétel, valamint a támogatási rendszerek folyamatos figyelése, a pályázati részvétel összehangolása kiemelt szerepet kap a munkában. A tagvárosok számára egyébként is, de a szövetség egészére nézve is fontos a nemzetközi önkormányzati szövetségekkel való kapcsolattartás, a tudományos kutatások ösztönzése, támogatása is.

5. Kommunikáció

Az MJVSZ nagy hangsúlyt fektet arra, hogy állásfoglalásai, észrevételei a média különböző csatornáin is eljussanak az érintettekhez, a városok lakosságához. Kialakította saját sajtókapcsolatait. Jelentős eseményeiről sajtóközleményeket készít, sajtótájékoztatókat tart.

6. Gazdálkodás

A szövetség a tagsági díjból, valamint a jogi és természetes személyek támogatásai, hozzájárulásai révén, pályázati, alapítványi, rendezvényi és egyéb bevételekből működteti a szervezetet. Éves költségvetést készít.

7. A szövetség céljai, eredményei

A szövetség célja a megyei jogú városok önkormányzati jogainak kollektív képviselete, érdekvédelme, érdekérvényesítés, az önkormányzati működés fejlesztése, a hazai és nemzetközi önkormányzati szövetségekkel való együttműködés. A szövetség talán legfontosabb eredménye a belső kommunikáció és együttműködés megerősítése mellett a politikai és szakmai fórumokon, egyeztetéseken való részvétel, mely által komoly tekintélyt vívott ki magának. A Megyei Jogú Városok Szövetségében jó együttműködő partnerre talált a Kormány: sok olyan teendő van, amiben az MJVSZ kifejezetten a kormány segítségére van, mint az önkormányzati szövetségek egyik legmeghatározóbb tagja Az állami szervek részéről korábban kötelezőnek tekintett véleménykérés mára őszinte szakmai érdeklődéssé, együttműködéssé változott. Az egyes szaktárcákkal napi szintű, állandó munkakapcsolat alakult ki. Sikerült megvalósítani azt a célt, hogy szinte minden jogszabály előkészítésébe bekapcsolódtak a szövetség tisztségviselői és munkatársaik. A kapcsolatok elmélyülésében komoly szerepet játszott, hogy a bizottságok által kiadott állásfoglalások, a Jegyzői Kollégium szakmai irányításával kiadott jogszabály-módosító javaslatok, vélemények helytállóak, a kritikák a tervezetet készítők számára elfogadhatóak voltak. Az elmúl évek során egyre markánsabban kirajzolódott a szövetség kifelé érdekvédelmi és érdekérvényesítő, befelé szolgáltató arculata.

8. Székhely elérhetőségei

 

Címe: 1055 Budapest, Szent István krt. 3. szám
Telefon: + 36  1 266 3838
  + 36 70  323 7041
Fax: +36 1 266 3031
E-mail: mjvsz@mjvsz.hu
Internet: www.mjvsz.hu