Dr. Dukai Miklós, Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkár köszöntő beszéde:

„Tisztelt Államtitkár Hölgyek és Urak!
Tisztelt Főispán Urak!
Tisztelt Polgármester Hölgyek és Urak!
Tisztelt Ünneplő Közönség!

Tisztelettel köszöntöm Önöket Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter úr nevében a Helyi Önkormányzatok Napja alkalmából rendezett ünnepségünkön! Az Országgyűlés 2000-ben az első helyhatósági választások napját a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította. Az Országgyűlés határozatában felhívta az önkormányzatokat, az érdekképviseleti és szakmai szervezeteket, valamint felkérte a polgárokat, hogy közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg a demokratikus jogállam kiépülésének e meghatározó, jeles eseményéről. Huszonhárom év telt el az országgyűlési határozat elfogadása óta és a Helyi Önkormányzatok Napján minden évben méltó módon tisztelegtünk a helyi demokrácia letéteményesei előtt. Voltak szakmai tanácskozások, kiállítások, megemlékezések, kitüntetési ünnepségek. A forma, a keretek változtak, a középpontban viszont mindig a helyhatóságok álltak. Ez a nap alkalom volt arra, hogy tisztelegjünk a helyi önkormányzatok felelősségteljes munkája, példás erőfeszítése előtt. Számba vettük az eredményeket, a pozitív változásokat, őszintén beszéltünk a nehézségekről, a negatív tendenciákról. Megsüvegeltük az önkormányzati szférában dolgozókat, akik sokszor nehéz körülmények között, mégis töretlen hittel és lelkesedéssel dolgoztak a településen élők boldogulásáért

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ma rendhagyó megközelítést választottam. Egy képzeletbeli időutazásra hívom meg Önöket az önkormányzati rendszer megalakulásától napjainkig. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy mit köszönhet az ország a helyi önkormányzatoknak.

Az önkormányzatok alatt nem csak a képviselő-testületeket, polgármestereket, önkormányzati tisztségviselőket, a hivatali apparátust értem, hanem az önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervek dolgozóit is, sőt ezen túl az adott települések, megyék, a főváros közösségét, hiszen maguk a választópolgárok a helyi önkormányzás alanyai, letéteményesei. Gondolatban végigfutva ezen a több mint három évtizeden világosan látszik, hogy folyamatosan változtak a kihívások, a helyi önkormányzatok működését meghatározó gazdasági, társadalmi viszonyok és ezzel párhuzamosan a helyhatóságok tevékenysége, szerepe is. Másként fogalmazva a helyi önkormányzatok végig rajta tartották a kezüket a társadalom ütőerén és döntő többségük mindig azt választotta, ami a polgárainak a legjobb, de sohasem tévesztették szem elöl az ország érdekeit. Mindig azt tették, amit az adott helyzetben tenniük kellett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

„Nincs nehezebb a földön, mint azt választani, ami tényleg számít.” Sue Monk Kidd amerikai írótól származnak e gondolatok.

Nézzük meg, miként választottak a helyi önkormányzatok, mit köszönhetünk nekik? A rendszerváltoztatás idején a legfontosabb küldetésük egyértelmű volt. Helyi szinten is meg kellett valósítani a demokratikus átalakulást, vissza kellett venni a pártállamtól a helyi ügyek intézésének a jogát és felelősségét.

Meg kellett mutatniuk, hogy képesek a helyi közösségek szolgálatára, a települések, megyék igazgatására, fejlesztésére. Önkormányzataink ennek az elvárásnak kiválóan megfeleltek. Az első szabad önkormányzati választásokon a helyi közösségért tenni akaró és tudó képviselőket, polgármestereket választottak. Azonnal megkezdődött a közösségi élet szervezése, a különböző érdekek megjelenítése, és az érdemi párbeszéd a lakossággal, a civil szervezetekkel, egyházakkal. A helyi önkormányzatok identitásképző szerepének köszönhetően a demokrácia, annak intézményei helyi szinten is megszilárdultak.

Mindezt olyan környezetben érték el, melyben kevés volt a tapasztalat. A magyar önkormányzatiság példás hagyományai jórészt a feledésbe merültek, a modern országok önkormányzati értékeit csak korlátozottan lehetett mintaként alkalmazni. A jogállami intézmények kialakítása gőzerővel folyt. A Parlamentben futószalagon születtek a jogszabályok, megkezdődött a nagy ellátórendszerek átalakítása, de ez időigényes folyamat volt. Az ország azonban nem állhatott le, és nem is állt le, egyetlen pillanatra sem.

Ennek kapcsán elmondhatjuk, hogy a helyi demokrácia megszilárdítása után, másodsorban a zavartalan átmenetet köszönhetjük az önkormányzatoknak. Ezt valóban kijelenthetjük, hiszen az alapvető lakossági szolgáltatások döntő többségét a helyi önkormányzatok biztosították, ahogy az államigazgatási ügyek intézésében is meghatározó szerepe volt a jegyzőknek, a polgármesteri hivatalok dolgozóinak.

Akik emlékeznek a rendszerváltozás időszakára, azoknak nem újdonság, hogy a települések többségében az infrastrukturális feltételek, a közüzemi szolgáltatások igen alacsony szinten álltak. Sok helyen még az egészséges ivóvíz sem volt biztosított. Az úthálózat elhanyagolt volt, telefonra éveket kellett várni, csatornahálózat alig volt kiépítve, a szervezett szemétszállítás csak néhány helyen működött és akkor még nem szóltunk a gázellátásról, illetve a pusztuló középületekről. Ebben a helyzetben a helyi önkormányzatok azonnal nekiláttak a tervezésnek, szervezésnek, pedig a fentebb felsoroltak közül jó néhány nem tartozott a hatáskörükbe.

A rendelkezésükre álló nem túl bőséges forrásokból, elkülönítettek a fenti célok megvalósítására, emellett meggyőzték a lakosságot, hogy saját maguk is járuljanak hozzá a fejlesztések megvalósításhoz. Egy részük a közreműködő önkormányzatok, a lakosság közös vagyonát gyarapította, míg más részük állami tulajdonba került, de mindkettővel a közvagyon gyarapodott, és a lakosság életminősége javult.

Elmondhatjuk, hogy harmadrészt a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a közvagyon gyarapítását, az alapvető közszolgáltatások megszervezését köszönhetjük az önkormányzatoknak. Ennek során a helyi önkormányzatok a lokális érdekek érvényesítése helyett és mellett, az ország, a lakosság érdekeit helyezték előtérbe, mert akkor erre volt szüksége Magyarországnak.

Tisztelt Jelenlevők!

A neheze csak ezután következett. A rendszerváltás után átalakuló gazdaság problémái, a jelentős infláció, az igen magas munkanélküliség, a növekvő társadalmi feszültségek kezelése óriási nehézséget jelentett az országnak. Ebben az időszakban a szűkülő források mellett egyre több feladatot kaptak az önkormányzatok gyakran a szükséges pénzügyi feltételek biztosítása nélkül. Ez volt az egyensúlyozás időszaka, melynek során a helyi önkormányzatok rangsorolva a megoldandó feladatokat, mindig oda csoportosították át a forrásokat, ahol arra a legnagyobb szükség volt.

Ez csak tűzoltás lehetett, de ennek az óriási erőfeszítésnek köszönhető, hogy az alapvető szolgáltatások elérhetők maradtak. Köszönhetjük tehát azt is az önkormányzatoknak, hogy a települések jogos fejlesztési igényeit háttérbe szorítva tompították az egyre erősödő társadalmi feszültségeket. Ismét azt tették, amit megkövetelt a haza.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Sajnos már a fentiek is előre vetítették, hogy a helyi önkormányzás hajója 2010-re léket kapott. A felhalmozódott külső és belső ellentmondások, az önkormányzatok eladósodása, az elnehezült finanszírozás, az elmaradt ágazati reformok miatt az átfogó megújítás már nem volt tovább halasztható.

2010 az ország életében óriási változást hozott. A parlamenti választások során kétharmados felhatalmazást kapott a Kormány, hogy kirángassa az ország szekerét egy rettenetesen mély kátyúból. Ez átfogó, minden területre kiterjedő reformot igényelt. A teljes államszervezet átalakításának részeként, de azzal szoros összefüggésben újult meg a helyi önkormányzatok rendszere is. Az erős, cselekvő állam a korábbinál jóval nagyobb szerepet vállalt az egyes lakossági közszolgáltatások biztosításában. A korábban zömmel jegyzői államigazgatási hatáskörök átkerültek az újonnan létrehozott járási hivatalok hatáskörébe. Pénzügyileg is konszolidálni kellett az önkormányzatokat, amely a hatalmas adósságállomány állami átvállalását jelentette.

El kell mondani, hogy nem volt könnyű időszak. A változás érintette a közoktatást, az egészségügyet, a szociális ellátórendszert, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Sokan kifogásolták, hogy az erős központosítás miatt a helyi önkormányzatok szerepe a jövőben csak marginális lesz, még az adósságátvállalást is számos kritika érte. A Kormány szándéka viszont egyértelmű volt: fenntartható, szilárd gazdasági lábakon álló helyi önkormányzati rendszert szeretett volna létrehozni, amely azokat a közszolgáltatásokat biztosítja, melyeket a legcélszerűbb helyben ellátni és nem haladja meg a helyhatóságok teherbíró képességét.

Az önkormányzati rendszer alapjai viszont nem változtak. Továbbra is legfontosabb érték maradt az önállóság, a demokratikus működés, amely közvetlen választásokon alapszik és minden magyar településen biztosított. Ebből az időszakból a helyi önkormányzatok együttműködési készségét szükséges kiemelni. Példát mutattak abból, hogy a lakosság színvonalas ellátása mindennél fontosabb, előbbre való annál, hogy mely szervezetrendszer biztosítja a feladatot.

Az állam és az önkormányzatok közötti munkamegosztás változása, a helyi önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak csökkenése új kihívás elé állította a helyi közösségeket. Az élhető lakóhely, az infrastrukturális feltételek javítása, az okos település megvalósítása, a környezetkímélő megoldások, a fenntartható szolgáltatások, a települések önfenntartó képességének fokozása, a helyi identitás erősítése került a középpontba. Ennek mentén határozták meg a helyhatóságok a saját jövőképüket, támaszkodva a digitalizáció vívmányaira és a modernizációban rejlő lehetőségekre. A megújulási képesség, a helyi közösség szolgálatába vetett töretlen hit az, amely jellemezte ebben az időszakban az önkormányzatokat, ezt köszönjük nekik.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

A Kormány következetes gazdaságfejlesztési tevékenységének, valamint a feszes költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően bővült az önkormányzati szférában felhasználható források köre is. A Modern Városok Program fejlesztései, a Magyar Falu Program, továbbá más uniós és hazai forrásokból táplálkozó ágazati elképzeléseknek köszönhetően a helyi önkormányzatok számos területen szépítették a településeket, modernizálhatták szolgáltatásaikat.

Ezt a nyugodtnak nevezhető időszakot szakította durván félbe a Covid-19 világjárvány, amely soha nem látott nehézség elé állította az egész emberiséget. Sehol nem léteztek széles körben használható tapasztalatok egy ilyen gyilkos kór kezelésére. Gőzerővel dolgoztak az egyes országok hatékony oltóanyag előállításán és beszerzésén, a gazdaság működőképességének fenntartásán, illetve az emberi életek megóvásán. Maszkhasználat, karantén, távoktatás, részleges kijárási korlátozás, hogy csak néhányat említsek az akkori intézkedések közül. Bátran mondhatom, hogy ebben a nehéz helyzetben a helyi önkormányzatok rendkívül gyorsan reagáltak, pillanatok alatt megszervezték a rászorultak, a karanténban levők ellátását. Az új helyzethez igazították az egyes közszolgáltatásokat, erőforrásaikat átcsoportosították. Rész vállaltak a megnövekvő gazdasági terhekből, a gazdaság újraindításához átengedték forrásaik egy részét.

Ezekben az években a gyors reagálást, a feltétel nélküli szolidaritást köszönhetjük a helyi önkormányzatoknak.

Még fel sem ocsúdtunk a járvány okozta sokkból, amikor közvetlen szomszédunkban kitört az ukrán-orosz háború. Szörnyű hírek érkeztek és velük együtt a háború borzalmai elől menekülő emberek, családok, gyerekek, öregek, fiatalok. A keleti határ mentén fekvő településeinken a helyi önkormányzatok voltak az elsők, akik fogadták a menekülteket, ellátást adtak, ha szükséges volt ideiglenes szállást biztosítottak, valamint útba igazították a tovább utazókat. A csatlakozó karitatív szervezetekkel, egyházakkal, valamint az állam képviselőivel együtt minden tőlük telhetőt megtettek a háború borzalmainak enyhítése, a menekültek segítése érdekében. A háború következményeként jelentős nehézségekkel kellett és kell mind a mai napig szembe nézni több területen. Az elhibázott brüsszeli szankciók nyomán elszabadultak az árak, veszélybe került az energiaellátás, amely a gazdaság szinte minden szereplőjét kedvezőtlenül érintette és a lakosság életkörülményeit is negatívan befolyásolta. Takarékossági intézkedésekre, a működés racionalizálására volt szükség minden területen, így a helyi önkormányzatoknál is. A helyi önkormányzatok e területen is példás erőfeszítéseket tettek, hogy az alapvető ellátásokat a színvonal csökkentése nélkül biztosítani tudják. Ebben a rendkívüli időszakban a helyi önkormányzatok önzetlensége, magas fokú emberiessége emelhető ki.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Még sokáig lehetne folytatni a fenti gondolatsort, a helyi önkormányzatok méltatását. Azonban, nem a szavak, hanem a tettek igazolták, hogy a helyi önkormányzatok nélkül nincs egészségesen működő társadalom, nincs demokrácia és valamennyien szegényebbek lennénk a helyhatóságok nélkül. Sokat köszönhetünk a helyi önkormányzatoknak, sokat tettek értünk, az országért, az emberekért. A Helyi Önkormányzatok Napján most kifejezhetjük elismerésünket és nagyrabecsülésünket mindenkinek, aki ebben a szférában akár tisztségviselőként, akár önkormányzati képviselőként, hivatali alkalmazottként, intézményi dolgozóként tett azért, hogy élhetőbbek legyenek településeink, működjenek a közszolgáltatások.

Köszönet illeti ezen túl azokat a szervezeteket, magánszemélyeket, akik a helyi önkormányzatok partnereként, segítőjeként erőfeszítéseket tettek, tesznek az önkormányzatiság nemes gondolatának megvalósításáért.

Elismerés és nagyrabecsülés illeti meg azon személyeket külön is, akiket Belügyminiszter úr elismerésben részesített. Nekik külön is köszönöm, köszönjük, hogy példamutató feladat-ellátásukkal, hivatástudatukkal építik és szolgálják az önkormányzatokat és az önkormányzatiság ügyét!

Engedjék meg, hogy Magyarország Kormánya elismerését és köszönetét tolmácsoljam valamennyi magyar önkormányzatnak azért, amit az ország felemelkedéséért, az emberek jólétéért tettek és tesznek minden nap!

Isten éltesse a helyi önkormányzatokat!”

Forrás: Önkormányzati Hírlevél 2023. évi 10. szám

Kép forrás: BM/MTI